Idén átalakul a tanárképzés: sokaknak vissza kell majd térniük diplomázás után az egyetemre
Ötéves tanárképzések indulnak idén ősszel, de a lerövidített képzési idő mellett más is változik.
Ötéves tanárképzések indulnak idén ősszel, de a lerövidített képzési idő mellett más is változik.
Első hallásra jó ötletnek tűnhet, hogy öt év után kapjanak diplomát a tanárjelöltek, így gyorsabban lehet pótolni a tanárhiányt. De ott, ahol valóban sok tanár hiányzik, ez az egy év nem sokat segít – többek között erről beszélt Csapó Benő neveléstudományi kutató.
2022 szeptemberében indulnak az átalakított, ötéves tanárszakok, amelyeknek az elvégzése után általános és középiskolában is lehet majd tanítani.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) elfogadhatatlannak tartja az egyetemi tanárképzés tervezett átalakítását, a változtatás szerintük nemcsak szakmaiatlan, hanem elveszi a szabadságot az egyetemektől.
Az oktatásért felelős miniszter a jövőben rendeletben határozná meg a tanárképzések kimeneti követelményét és azt, hogyan oktassák a pedagógusokat az egyetemeken.
Megjelent a kormányrendelet a tanárképzés lerövidítéséről, egyre több iskolában és egyetemen teszik kötelezővé a maszkviselést, sorra nyitják a magániskolákat Budapest agglomerációjában - ezek voltak a hét hírei.
Hat- helyett ötéves lesz a jövőben a tanárképzés, a hallgatóknak minden félévben lesz szakmai gyakorlatuk, és 2022 szeptemberétől új szaktanári képzések is indulhatnak természettudományos területen - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Megjelent a tanárképzés átalakításáról szóló kormányrendelet, amely többek között egységesíti az általános iskolai és a középiskolai tanárok képzésének hosszát. Eddig azoknak, akik gimnáziumban vagy technikumban szerettek volna tanítani, hat évig kellett egyetemre járniuk. Ezentúl elég lesz öt év.
Pedagógiai technikumi képzések elindítását készítik elő - árulta el a héten a szakképzésért felelős államtitkár.
Nem csak Magyarországon jelent gondot a tanárképzések átszabása. A Cambridge akár meg is szüntetné a pedagógusképzését, ha a kormány továbbra is kitart jelenlegi módosítójavaslatai mellett.
Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.